Az utánpótlás- és az amatőrfutballt szolgálja a TAO-program

A további 20 százalék is olyan módon jut a professzionális klubokhoz, hogy azt a nézők kulturált szórakozását szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, illetve utánpótláscsapataik működésére költhetik. Egyetlen forint támogatás sem megy tehát profi futballisták fizetésének finanszírozására, a hiedelmekkel ellentétben. Ahogyan a Magyar Labdarúgó Szövetség azt számos alkalommal kifejtette, a támogatást biztosító program kifejezetten az amatőr és utánpótlás-labdarúgás segítésére jött létre, a profi sport direkt támogatásának tilalma egyébként a TAO-támogatási rendszer brüsszeli jóváhagyásának feltétele is volt. 

A labdarúgó-egyesületek számára jóváhagyott TAO támogatási összeg 2011-2012-ben 19,1 milliárd forint volt, amely a program ismertebbé válásával 2012-2013-ban 23,3 milliárd forintra emelkedett. A támogatott projektek túlnyomó többsége az MLSZ stratégiájával összhangban a tárgyi feltételek megteremtését és az utánpótlás-nevelés megfelelő hátterének biztosítását szolgálta. 

A TAO sporttámogatási program koncepcióját jól mutatja, hogy a 2012-2013-ra jóváhagyott tárgyieszköz-fejlesztések 76 százaléka amatőr (NB III vagy az alatti) és utánpótlás-bajnokságokban résztvevő több mint 1700 egyesületnek kínált fejlesztési lehetőséget. A fejlesztések több mint 80 százaléka pályák vagy öltözők létesítéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódik. Hasonló képet mutat az utánpótlás-nevelésre jóváhagyott támogatások eloszlása is - a kedvezményezett egyesületek csapatainak 72 százaléka amatőr osztályban szerepel. Így a program támogatása közel 9000 csapat versenyeztetésének költségeihez járul hozzá. 

A 2013-2014-es évtől indította el az MLSZ sporttelep-felújítási programját, amelyre olyan amatőr egyesületek pályázhatnak, amelyek felnőtt férfi nagypályás csapatai legfeljebb a megyei vagy budapesti I. osztályban szerepelnek, illetve önálló utánpótlás-nevelő klub esetében nem adnak korosztályos csapatot NB-s sportszervezet részére (hivatásos sportolókhoz tehát nem jut innen sem pénz). E program keretében – terveink szerint – csak az idei szezonban 584 sportszervezet közel 2,5 milliárd forint támogatást kap telephelyének felújítására. 

Az MLSZ által igényelt és számára az NSI által jóváhagyott TAO fejlesztési program 2011-2012-ben 6 milliárd forint volt, amely 2012-2013-ra 7,6 milliárd forintra nőtt. Ennek az összegnek a felhasználása teljes egészében az amatőr labdarúgást támogatja. A jóváhagyott programok között a kizárólag amatőr- és utánpótlás-labdarúgás feltételeit segítő pályaépítés, az elsősorban OTP Bank Bozsik-programon keresztül zajló utánpótlás-nevelés és az amatőr csapatok versenyeztetési költségeinek átvállalása egyaránt jelentős részt képviselt. 

Mindemellett az is említésre érdemes, hogy a sikeres pályázatok benyújtói minden esetben olyan önkormányzatok, egyesületek, amelyek nemcsak adóikat fizetik időben, hanem rendelkeznek 10 illetve 30 százalék önerővel is, amelyet a sportfejlesztés céljából fektetnek be. 

A magyar professzionális futball gazdaságilag jól megalapozott, fenntartható működése természetesen ugyancsak az MLSZ kiemelt céljai közé tartozik. Ezt azonban, épp a hosszútávú fenntarthatóság miatt, nem a hivatásos sport közvetlen támogatásával, hanem – szakmai programjai mellett – a tömegesítési, utánpótlás- és infrastruktúra-fejlesztési célokhoz kapcsolódó TAO források hatékony elosztásának biztosításával kívánja elősegíteni. 

Sok szó esik az állami támogatásról, és az adókedvezményekről, de azt kevesen mondják el, hogy mennyi állami bevételt generál a labdarúgás. A professzionális klubok tevékenysége könnyen áttekinthető, elemezhető ebből a szempontból: a 16 NB I-es klub és az MLSZ együtt a tavalyi évben kb. 5 milliárd forint közterhet fizetett be az államkasszába. Vagyis a támogatások mellett vagy azzal szemben ez egy konkrét adat arról, hogy mennyi bevételt jelent a központi költségvetés számára a profi futball. 

Mindezek sportszakmai jelentőségén messze túlmutat, hogy az új pályáknak, fejlesztéseknek, több amatőr csapatnak köszönhetően egyre több helyen jönnek létre erős, együttműködő, sportot szerető közösségek. Nincs hatékonyabb megelőzési módja az egészségügyi problémák mellett például a bűnözésnek az ilyen futballközösségek támogatásánál, felépítésénél. Vagyis mindezen befektetések nem elsősorban a sport és a labdarúgás, hanem a fiatalság, és az egész társadalom érdekeit szolgálják.